Az atomoktól a csillagokig

ugrás a tartalomra

Archívum

A 2019/2020 tanév előadásai 
A 2018/2019 tanév előadásai  Dávid Gyula előadása, 2016.11.08. (MTA Tudományünnep)
A 2017/2018 tanév előadásai  Daniel N. Baker előadása, 2015.09.03. (Ortvay Kollokvium)
A 2016/2017 tanév előadásai  George Zweig előadása, 2014.09.25. (Ortvay Kollokvium)
A 2015/2016 tanév előadásai  Rolf Heuer előadása, 2014.05.27. (CERN 60 rendezvénysorozat)
A 2014/2015 tanév előadásai  Edwin Taylor előadása, 2013.07.11. (Ortvay Kollokvium, ELFT)
A 2013/2014 tanév előadásai  
A 2012/2013 tanév előadásai  
A 2011/2012 tanév előadásai  
A 2010/2011 tanév előadásai  
A 2009/2010 tanév előadásai Kísérleti bemutatók
A 2008/2009 tanév előadásai További előadások
A 2007/2008 tanév előadásai Plakátok
A 2006/2007 tanév előadásai Interjúk
A 2005/2006 tanév előadásai Totók

Az előadássorozat 2015/2016 tanévi programja

Hallottál-e arról, hogy 2015 a Fény Nemzetközi Éve? És tudod-e, hogy a sok érdekes természeti jelenség közül miért éppen a fény érdemelte ki, hogy saját éve legyen? Az Atomcsill sorozat 2015 őszi előadásai kivétel nélkül a fény fizikájával, illetve a fény tudományos, technikai, ipari és orvosi alkalmazásaival foglalkoznak.


Tudod-e, mi köze a fénynek az agy működéséhez? Tudod-e, hogy a magyar kutatók által kifejlesztett szupermikroszkóp lehetővé teszi az élő anyag szerkezetének és a benne lezajló folyamatoknak háromdimenziós követését, és hogy ezzel közelebb kerülhetünk a korábban elérhetetlen biológiai jelenségek magyarázatához?


Láttál-e már szivárványt? Persze hogy láttál. És melléknapot, más néven napkutyát? Éjszakai világító felhőket? Ahogy Shakespeare mondja: több dolgok vannak földön és égen, mintsem bölcselmünk álmodni képes! Nem véletlen, hogy az emberek évszázadokon át babonás rettegéssel figyelték e ritkán feltűnő légköroptikai jelenségeket. De ma már elszánt, és megfelelő fotófelszereléssel ellátott vadászok lesik, fényképezik és dokumentálják ezeket a ritka égi tüneményeket, az optika és a meteorológia tudománya pedig képes megmagyarázni keletkezésüket. A megértés persze nem akadályozza meg, hogy továbbra is gyönyörködjünk e jelenségek szépségében.


Tudod-e, hogy az izzásba hozott szilárd anyagok ugyanolyan jellegű fényt bocsátanak ki, mint amilyen a Nagy Bumm máig derengő visszfénye, és hasonló a fekete lyukak környékéről kiszivárgó nevezetes Hawking-sugárzás is? Hallottál róla, hogy e sugárzás tanulmányozásából, a klasszikus fizika által megmagyarázhatatlan jellegzetességeinek vizsgálatából nőtt ki a 20. század fizikáját alapvetően meghatározó kvantumelmélet? És tudod-e, hogy e kvantumelmélet sokat emlegetett véletlen jellegét éppen a fény tulajdonságainak elemzésével vizsgálják a fizikusok?


Gondolnád-e, hogy a fekete lyukak (nevüknek ellentmondva) a Világmindenség legfényesebb objektumai közé tartoznak, és tudod-e, mit árul el e rejtélyes objektumokról a környezetükből érkező sugárzás? És belegondoltál-e, honnan tudjuk a csillagokról mindazt, amit tudunk? Bizony, a legtöbb információt a csillagok fénye hordozza — helyzetükről, eloszlásukról és fizikai állapotukról is. Tudod-e, hogy milyen módszerekkel tanulmányozzák a csillagászok a még meg sem született csillagokat? Hallottál-e arról, hogy nemrégiben — magyar kutatók közreműködésével — elkészült az Univerzum háromdimenziós térképe, mi több: te is elérheted az interneten, és képernyődön szabadon kóborolhatsz a galaxisok százmilliói alkotta csipkeszerű hálóban?


És tudod-e, hogyan tekintenek be a csillagászok oda, ahonnan a fény sem jut el hozzánk? Hogyan tudják tanulmányozni a csillagok belsejében terjedő, a földrengések hullámaihoz hasonló jelenségeket? És vajon mit csinál a meteorvadász csillagász, ha felhős az ég? Nem szomorkodik, hanem leül a rádiója mellé...


Meg tudod-e magyarázni, hogy miért terjed egyenes vonalban a fény? Miért nem lehet belátni az utcasarok mögé, és miért halljuk mégis az ugyanonnan érkező hangokat? Tudod-e, hogy a fény terjedésének leírására kidolgozott matematikai alapelvek továbbgondolásából született meg a 19. század közepén a Hamilton nevéhez fűződő mechanikai elmélet, ami nélkül sem a természetes, sem a mesterséges égitestek mozgását nem tudnánk kiszámítani?


A fény évének elmúltával, a tavaszi félévben más érdekes jelenségeket is megvizsgálunk. Kiderítjük, mire lehet használni a hétköznapokban a részecskegyorsítókat. Apropó részecskék: vajon mi az, amit biztosan tudunk róluk, és mi az, amit még nem is sejtünk? De szó lesz arról is, hogyan szabályozzák kollektív viselkedésüket a rajokban mozgó állatok, és e tapasztalatok alapján hogyan lehet vezérelni a mesterséges objektumokból, például drónokból álló csapatokat.


Az előadások kivonata ill. az előadó fóliái, valamint az előadások videófelvétele letölthető a táblázat jobboldali oszlopából. Az egyes előadásokat követő Kísérleti bemutatók videofelvételei az Archívumban külön menüpontban kaptak helyet. A 2015-16-os tanévben a felvételek a Szent László Gimnázium média szakos hallgatóival együttműködésben valósultak meg, a Médiaismeret óra keretében, Nagy Ernő az ELTE TTK Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ külsős munkatársa vezetésével.

2015.
1. szeptember 10.

Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

A fekete fény

Bevezetőt mond: Jánosi Imre, dékánhelyettes, Groma István, az ELTE TTK Fizikai Intézetének igazgatója és Kroó Norbert, akadémikus

részletesen
2. szeptember 24.

Cserti József (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék):

A Fermat-elv, avagy a fénysugarak terjedésének univerzális törvénye a geometriai optikában

részletesen
3. október 8.

Farkas Alexandra (ELTE TTK, Biológiai Fizikai Tanszék és MTA ÖK Duna-kutató Intézet):

Rejtélyes égi fénytünemények nyomában

részletesen
4. november 5.

Rózsa Balázs és Katona Gergely (Femtonics Kft):

Hogyan működik az agy?

részletesen
5. november 19.

Csabai István (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék):

Az Univerzum 3 dimenziós térképe

részletesen
6. december 3.

Kocsis Bence (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

Szupermassziv fekete lyukak az asztrofizikában

részletesen
7. december 17.

Kiss Tamás (MTA Wigner Kutatóintézet):

Mit tanít nekünk a fény az igazi véletlenről?

részletesen
2016.
8. január 21.

Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

a sorozat 150. előadása: A csillagok fénye

részletesen
9. február 4.

Barnaföldi Gergely (MTA Wigner Kutatóintézet):

Részecskegyorsítók a hétköznapokban — ipari alkalmazások kezdőknek és haladóknak

részletesen
10. február 18.

Kiss László (MTA CsFK, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet):

Csillagrengések kutatása: hogyan tekinthetünk be a csillagok belsejébe?

részletesen
11. március 3.

RENDKÍVÜLI PROGRAMVÁLTOZÁS! 

Frei Zsolt (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

Új ablak az Univerzumra — a gravitációs hullámok felfedezése

részletesen
12. március 17.

Vásárhelyi Gábor (ELTE TTK, Biológiai Fizikai Tanszék):

Drónrajok fizikája, technológiája és alkalmazásai

részletesen
13. március 31.

Kóspál Ágnes (MTA CsFK, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet):

Milyen titkokat rejt a születő csillagok fénye?

részletesen
14. április 14.

Nógrádi Dániel (ELTE TTK, Elméleti Fizikai Tanszék):

Mi az, amit értünk az elemi részecskék világában, és mi az, amit nem?

részletesen


Részletes program, az előadások tartalmi kivonataival:

Program, a kivonatok nélkül:

Utoljára módosítva: 2017.01.12. 12:22:02
Készült az ELTE TTK Fizikai Intézetének megbízásából. Minden jog fenntartva.
 

Powered by ELTE TTK Fizikai Intézet

Design: Agócs András Gábor (Nalyman) – Code: Agócs András Gábor (Nalyman) & Király Andrea – Page maintaned by: Király Andrea