Az atomoktól a csillagokig

Hallottál-e arról, hogy 2015 a Fény Nemzetközi Éve? És tudod-e, hogy a sok érdekes természeti jelenség közül miért éppen a fény érdemelte ki, hogy saját éve legyen? Az Atomcsill sorozat 2015 őszi előadásai kivétel nélkül a fény fizikájával, illetve a fény tudományos, technikai, ipari és orvosi alkalmazásaival foglalkoznak.

Tudod-e, mi köze a fénynek az agy működéséhez? Tudod-e, hogy a magyar kutatók által kifejlesztett szupermikroszkóp lehetővé teszi az élő anyag szerkezetének és a benne lezajló folyamatoknak háromdimenziós követését, és hogy ezzel közelebb kerülhetünk a korábban elérhetetlen biológiai jelenségek magyarázatához?

Láttál-e már szivárványt? Persze hogy láttál. És melléknapot, más néven napkutyát? Éjszakai világító felhőket? Ahogy Shakespeare mondja: több dolgok vannak földön és égen, mintsem bölcselmünk álmodni képes! Nem véletlen, hogy az emberek évszázadokon át babonás rettegéssel figyelték e ritkán feltűnő légköroptikai jelenségeket. De ma már elszánt, és megfelelő fotófelszereléssel ellátott vadászok lesik, fényképezik és dokumentálják ezeket a ritka égi tüneményeket, az optika és a meteorológia tudománya pedig képes megmagyarázni keletkezésüket. A megértés persze nem akadályozza meg, hogy továbbra is gyönyörködjünk e jelenségek szépségében.

Tudod-e, hogy az izzásba hozott szilárd anyagok ugyanolyan jellegű fényt bocsátanak ki, mint amilyen a Nagy Bumm máig derengő visszfénye, és hasonló a fekete lyukak környékéről kiszivárgó nevezetes Hawking-sugárzás is? Hallottál róla, hogy e sugárzás tanulmányozásából, a klasszikus fizika által megmagyarázhatatlan jellegzetességeinek vizsgálatából nőtt ki a 20. század fizikáját alapvetően meghatározó kvantumelmélet? És tudod-e, hogy e kvantumelmélet sokat emlegetett véletlen jellegét éppen a fény tulajdonságainak elemzésével vizsgálják a fizikusok?

Gondolnád-e, hogy a fekete lyukak (nevüknek ellentmondva) a Világmindenség legfényesebb objektumai közé tartoznak, és tudod-e, mit árul el e rejtélyes objektumokról a környezetükből érkező sugárzás? És belegondoltál-e, honnan tudjuk a csillagokról mindazt, amit tudunk? Bizony, a legtöbb információt a csillagok fénye hordozza — helyzetükről, eloszlásukról és fizikai állapotukról is. Tudod-e, hogy milyen módszerekkel tanulmányozzák a csillagászok a még meg sem született csillagokat? Hallottál-e arról, hogy nemrégiben — magyar kutatók közreműködésével — elkészült az Univerzum háromdimenziós térképe, mi több: te is elérheted az interneten, és képernyődön szabadon kóborolhatsz a galaxisok százmilliói alkotta csipkeszerű hálóban?

És tudod-e, hogyan tekintenek be a csillagászok oda, ahonnan a fény sem jut el hozzánk? Hogyan tudják tanulmányozni a csillagok belsejében terjedő, a földrengések hullámaihoz hasonló jelenségeket? És vajon mit csinál a meteorvadász csillagász, ha felhős az ég? Nem szomorkodik, hanem leül a rádiója mellé...

Meg tudod-e magyarázni, hogy miért terjed egyenes vonalban a fény? Miért nem lehet belátni az utcasarok mögé, és miért halljuk mégis az ugyanonnan érkező hangokat? Tudod-e, hogy a fény terjedésének leírására kidolgozott matematikai alapelvek továbbgondolásából született meg a 19. század közepén a Hamilton nevéhez fűződő mechanikai elmélet, ami nélkül sem a természetes, sem a mesterséges égitestek mozgását nem tudnánk kiszámítani?

A fény évének elmúltával, a tavaszi félévben más érdekes jelenségeket is megvizsgálunk. Kiderítjük, mire lehet használni a hétköznapokban a részecskegyorsítókat. Apropó részecskék: vajon mi az, amit biztosan tudunk róluk, és mi az, amit még nem is sejtünk? De szó lesz arról is, hogyan szabályozzák kollektív viselkedésüket a rajokban mozgó állatok, és e tapasztalatok alapján hogyan lehet vezérelni a mesterséges objektumokból, például drónokból álló csapatokat.

Az előadások kivonata ill. az előadó fóliái, valamint az előadások videófelvétele letölthető a táblázat jobboldali oszlopából. Az egyes előadásokat követő Kísérleti bemutatók videofelvételei az Archívumban külön menüpontban kaptak helyet. A 2015-16-os tanévben a felvételek a Szent László Gimnázium média szakos hallgatóival együttműködésben valósultak meg, a Médiaismeret óra keretében, Nagy Ernő az ELTE TTK Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ külsős munkatársa vezetésével.

2015.
1.	szeptember 10.	Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): A fekete fény Bevezetőt mond: Jánosi Imre, dékánhelyettes, Groma István, az ELTE TTK Fizikai Intézetének igazgatója és Kroó Norbert, akadémikus	részletesen
2.	szeptember 24.	Cserti József (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék): A Fermat-elv, avagy a fénysugarak terjedésének univerzális törvénye a geometriai optikában	részletesen
3.	október 8.	Farkas Alexandra (ELTE TTK, Biológiai Fizikai Tanszék és MTA ÖK Duna-kutató Intézet): Rejtélyes égi fénytünemények nyomában	részletesen
4.	november 5.	Rózsa Balázs és Katona Gergely (Femtonics Kft): Hogyan működik az agy?	részletesen
5.	november 19.	Csabai István (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék): Az Univerzum 3 dimenziós térképe	részletesen
6.	december 3.	Kocsis Bence (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): Szupermassziv fekete lyukak az asztrofizikában	részletesen
7.	december 17.	Kiss Tamás (MTA Wigner Kutatóintézet): Mit tanít nekünk a fény az igazi véletlenről?	részletesen
2016.
8.	január 21.	Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): a sorozat 150. előadása: A csillagok fénye	részletesen
9.	február 4.	Barnaföldi Gergely (MTA Wigner Kutatóintézet): Részecskegyorsítók a hétköznapokban — ipari alkalmazások kezdőknek és haladóknak	részletesen
10.	február 18.	Kiss László (MTA CsFK, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet): Csillagrengések kutatása: hogyan tekinthetünk be a csillagok belsejébe?	részletesen
11.	március 3.	RENDKÍVÜLI PROGRAMVÁLTOZÁS!  Frei Zsolt (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): Új ablak az Univerzumra — a gravitációs hullámok felfedezése	részletesen
12.	március 17.	Vásárhelyi Gábor (ELTE TTK, Biológiai Fizikai Tanszék): Drónrajok fizikája, technológiája és alkalmazásai	részletesen
13.	március 31.	Kóspál Ágnes (MTA CsFK, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet): Milyen titkokat rejt a születő csillagok fénye?	részletesen
14.	április 14.	Nógrádi Dániel (ELTE TTK, Elméleti Fizikai Tanszék): Mi az, amit értünk az elemi részecskék világában, és mi az, amit nem?	részletesen

Részletes program, az előadások tartalmi kivonataival:

• színes változat, fehér alapon [pdf] (780KB)

Program, a kivonatok nélkül:

• színes változat, fehér alapon [pdf] (735KB)