Az atomoktól a csillagokig

Tudod-e, hogy ki volt Eötvös Loránd, miért nevezték el róla az egyetem mellett a geofizikai kutatóintézetet is, és hogy mi köze van az ő száz éve végzett, még ma is elképesztő pontosságúnak minősülő méréseinek az általános relativitáselmélethez? Tudod-e, hogy miért nyomja a talpadat a talaj, fenekedet a szék, ha egyszer a modern fizika szerint nem is létezik a gravitációs erő? Tudod-e, hogy milyen logikával juthatunk el a súlyos és a tehetetlen tömeg már Newton által is kimondott, de igazából csak Eötvös által bebizonyított azonosságától az általános relativitáselmélet alapgondolatáig, és persze számtalan furcsa következményéig, a fekete lyukaktól a Nagy Bummig, valamint a huszadik század egyik legfontosabb, messzire mutató tudományos gondolatáig, a fizika geometrizálásáig?

Meg tudod-e magyarázni, hogyan keletkeznek a villámok? És tudod-e, hogy a légkörfizikusok meg a meteorológusok sem tudják megmagyarázni? (Korábban persze azt gondolták, hogy tudják – ez esetben az az új tudományos eredmény, hogy nem tudunk valamit...) Hallottál-e arról, hogy a fizika elméletei és matematikai módszerei nemcsak az élettelen természet jelenségeinek leírására alkalmasak (az atomoktól a csillagokig...), de újabban egyre több fizikust alkalmaz az üzleti világ a pénzügyi jelenségek, pl. az árfolyamok változásainak matematikai elemzésére és modellezésére? És gondoltad volna, hogy a fizikusok ezen a téren sikeresebbek, mint a közgazdászok? Tudod-e, miért táncol ki a golflabda a lyukból, hogyan pörög és csúszik a jégkorong, és hogy mindez hogyan magyarázható meg középiskolai fizikai ismeretekkel?

Láttad-e már szupermikroszkópban annak az anyagnak az atomi struktúráját, amelyben a korábban megvalósíthatatlannak tartott kék lézerfény létrejön? Tudsz-e arról, hogy a radioaktív sugárzások az orvosi diagnosztikában és a sugárterápiában egyaránt fontos szerepet játszanak? Hinnéd-e azt, hogy a magmágneses rezonancia jelenségén alapuló berendezések nemcsak orvosi képalkotásra, diagnózisra használhatók, hanem hazugságvizsgálóként, esetleg gondolatolvasóként is beválhatnak? Tudsz-e arról, hogy a Neumann János által a számítógéppel párhuzamba állított emberi és állati agy működését ma épp számítógépes eljárásokkal modellezik a tudósok? Hallottad-e, hogy nemcsak a dinoszauruszok kipusztulása, hanem az első amerikai emberi kultúrák egyikének, a Clovis kultúrának a pusztulása is nagy valószínűséggel egy meteor-becsapódás okozta klímaváltozás következménye volt?

Tudod-e, hogy a kristályokba rendeződött atomok nem alkotnak tökéletes rácsot – és gondolnád-e, hogy a köznapi szilárd anyagok számos fontos tulajdonsága épp a kristályrács hibáinak köszönhető? És gondolnád-e, hogy a fizikus a hibákból is erényt kovácsol, felhasználva a megtervezett szerkezetű rácshibákat az anyagok tulajdonságainak optimalizálására? Fogadnál-e arra, hogy léteznek (vagy arra, hogy nem léteznek) a mágneses monopólusok, ezek a régóta várt, de soha fel nem fedezett hipotetikus elemi részecskék? Mit gondolsz, könnyebb vagy nehezebb az antianyag a közönséges anyagnál? El tudod-e képzelni, hogyan lehet(ne) ezt megmérni? És hallottál-e arról, hogy magyar kutatók nemrégiben a CERN-ben ténylegesen megmérték az antiproton tömegét?

Érdekel-e, milyen kémiai tuladonságok teszik lehetővé, hogy a szénatomok annyiféle érdekes struktárává álljanak össze, hogyan fogja néhány éven belül megváltoztatni mindennapi életünket e szénstruktúrákra épülő technológia, hogyan jutottunk el a különböző sugárzások felfedezésétől és fizikai vizsgálatától az orvosi diagnosztikában és terápiában használható berendezésekig, hogyan elemzik a statisztikus fizika mesterei a termékek árait és a piac logikáját, honnan ismerik a fizikusok olyan pontosan egy soha nem látott és valószínűleg nem is létező részecske tulajdonságait, hogyan alapozta meg a 19. század egyik legnagyobb, tudományosan konzervatív kísérleti fizikusa a 20. század egyik legforradalmibb fizikai elméletét, milyen élvonalbeli kutatásokat végeznek a világ legnagyobb részecskegyorsítói (ez esetben: részecskelassítói) mellett a magyar fizikusok, milyen módon hasznosítja a fizika és a modern informatika legújabb eredményeit a geofizika és számos társtudomány? Érdekel-e, hogy milyen felfedezésért adják ki októberben a 2014. évi fizikai Nobel-díjat? Érdekel-e, mivel foglalkoznak az ELTE-n dolgozó, valamint az itt végzett, de más magyar kutatóintézetekben vagy éppen a világ távoli tájain (Stockholm, Genf) kutató fizikusok, hajdani tanítványaink? Érdekel-e, hogy kerülhetsz te is közéjük? Érdekel-e, hogy a fizika által tanulmányozott számtalan érdekes jelenség hogyan juthat kapcsolatba a mindennapi élettel? És érdekel-e, hol lehet mindezeket a csodákat alaposabban megismerni, kutatni és tanulmányozni?

Az előadások kivonata ill. az előadó fóliái, valamint az előadások videófelvétele letölthető a táblázat jobboldali oszlopából. Az egyes előadásokat követő Kísérleti bemutatók videofelvételei az Archívumban külön menüpontban kaptak helyet. A videofelvételek készítéséért köszönetet mondunk Szabó Sóki Lászlónak és Maros Gábornak, az ELTE TTK Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ munkatársainak.

2014.
1.	szeptember 11.	Cserti József (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék): Eötvöstől Einsteinig — a modern gravitációelmélet kísérleti és elméleti alapjai, I. rész — Eötvös Loránd és a gravitáció Bevezetőt mond: Groma István, az ELTE TTK Fizikai Intézetének igazgatója	részletesen
2.	szeptember 18.	Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): Eötvöstől Einsteinig — a modern gravitációelmélet kísérleti és elméleti alapjai, II. rész — Gravitáció és geometria	részletesen
3.	október 2.	Bihary Zsolt (Morgan Stanley, Budapest): Változatos véletlen — árazási problémák	részletesen
4.	október 16.	Jánosi Imre (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék): Egy hétköznapi jelenség rejtélyes háttere: hogyan keletkeznek a villámok? Előtte: Vass László: Rövid ismertető a 2014. évi fizikai Nobel-díjasokról	részletesen
5.	november 13.	Pécz Béla (MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet): A kék lézer anyaga az atomi felbontású elektronmikroszkópban	részletesen
6.	november 27.	Káli Szabolcs (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet): Agy a gépben — gép az agyban: az agykéreg működésének számítógépes modellezése	részletesen
7.	december 11.	Csanád Máté (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): A tudatlanság néha áldás — mekkora a laborban létrehozott Ősrobbanás?	részletesen
2015.
8.	január 15.	Surján Péter (ELTE TTK, Fizikai Kémiai Tanszék): Teller Ede ujjlenyomatai a molekulafizikában	részletesen
9.	január 29.	Gubicza Jenő (ELTE TTK, Anyagfizikai Tanszék): Hibák kristályos anyagokban: hogyan keletkeznek és mire használjuk őket?	részletesen
10.	február 12.	Belgya Tamás (MTA Energiatudományi Kutatóközpont): Meteorit-becsapódás és a Clovis kultúra eltűnése	részletesen
11.	február 26.	Palla László (ELTE TTK, Elméleti Fizikai Tanszék): Mágneses monopólusok?	részletesen
12.	március 12.	Sótér Anna (Max-Planck-Institute of Quantum Optics, Garching, BRD): Mérlegen az antianyag	részletesen
13.	március 26.	Fröhlich Georgina (Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ): Repül az elektron, ki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg...	részletesen
14.	április 16.	Gnädig Péter (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): Golyók, labdák, korongok csalafinta mozgása	részletesen

Részletes program, az előadások tartalmi kivonataival:

• színes változat, fehér alapon [pdf] (780KB)

Program, a kivonatok nélkül:

• színes változat, fehér alapon [pdf] (730KB)