Az atomoktól a csillagokig

Hallottál-e már arról, hogy 2012 júliusában bejelentették a részecskefizika Szent Grálja, az évtizedek óta keresett Higgs-részecske felfedezését? Tudod-e, hogy tested minden atomjának részecskéi – igen, a közismert protonok és elektronok is – a Higgs-mezőnek köszönhetik tömegüket? Hallottad-e, hogy az Egyenlítőtől északra és délre a Coriolis-erő hatására más irányba forog a fürdőkádból kifolyó víz örvénye? És tudod-e, hogy ez nem igaz? Hallottál-e kémiaórán a H₃ molekuláról – és ha nem, tudod-e, hogy ezzel a furcsa anyaggal csak a csillagok között lehet találkozni?

Láttál-e már háromdimenziós mozit? És tudod-e, hogy ezt a látványt a polarizált fény tulajdonságait ügyesen kihasználó szemüvegnek köszönheted? Kipróbáltad-e, hogy vajon szétesik a háromdimenziós kép, ha a fejedet kicsit oldalra billented? És tudod-e, milyen trükkel érik el a mérnökök, hogy ez ne történjen meg? Láttál-e csíkos zebrát vagy foltos tehenet? Mit gondolsz, milyennek látják ugyanezeket az állatokat a vérszívó böglyök? És tudod-e, hogy mi köze van ezeknek a kérdéseknek a háromdimenziós mozihoz? Láttál-e napfogyatkozáskor készült fotókat a Nap millió fokos koronájáról? És tudod-e, milyen mechanizmussal fűti ilyen forróra a koronát a Nap mindössze hatezer fokos felszíne? Láttad-e már távcsővel a nanovilágot? És tudod-e, hogy hol található a legközelebbi, erre alkalmas távcső?

Tudod-e, mi az az űridőjárás, és hogyan befolyásolja a földi időjárást, esetenként pedig az internet működését? Tudod-e, hogy az optika tudománya nem merül ki a középiskolai lencsetörvényben, hanem belépőül szolgál a kvantummechanika kevéssé szemlételes világába is? Tudod-e, milyen erők hajtják a tornádót és a trópusi ciklonokat? Tudod-e, mi a hasonlóság az ismeretségek, az internet és a sejtek fehérjéinek hálózatai között? És tudod-e, kik tárták fel ezeket a hasonlóságokat? Tudod-e, honnan és hogyan szivárog a házak pincéjébe a radioaktív nemesgáz, a radon? De tudod-e azt is, hogy az emberiség már évmilliókkal az atomkor előtt békésen együtt élt bizonyos radioaktív anyagokkal?

Érdekel-e, hogy lehet-e otthon fekete lyukat készíteni, mit tudnak a legújabb szuperszámítógépek, és mire használja őket a tudomány, milyen csalafintaságok rejlenek egy látszólag ártatlan, ámde megoldhatatlannak tűnő középiskolai fizikapélda mögött? Érdekel-e, miért nem lehet a kályha hamujával fűteni, de miért tudják a csillagok évmilliókig üzemanyagként használni saját korábbi égésük hamuját? Érdekel-e, hogy részecske vagy, avagy hullám, és hogy mi köze a jövő évi fizikai Nobel-díjnak egy hatvan éve, a budapesti ELTE fizikai tanszékein született felfedezéshez? Érdekel-e, hogy a fizika által tanulmányozott számtalan érdekes jelenség hogyan kerülhet kapcsolatba a mindennapi élettel? És érdekel-e, hol lehet mindezeket a csodákat alaposabban megismerni, kutatni és tanulmányozni?

Az előadások kivonata ill. az előadó fóliái, valamint az előadások videófelvétele letölthető a táblázat jobboldali oszlopából. Az egyes előadásokat követő Kísérleti bemutatók videofelvételei az Archívumban külön menüpontban kaptak helyet. A videofelvételek készítéséért köszönetet mondunk Szabó Sóki Lászlónak és Maros Gábornak, az ELTE TTK Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ munkatársainak.